Godot-ra várva
A nagyváradi előadás egy férfi-nő kapcsolatra építi át a két csavargó történetét, ha egyáltalán történetről beszélhetünk. Az egymásrautaltság, a megöregedés, a halálra várás a témája ennek a játéknak, melyben elmúlni sem lehet. A magyarázatra várunk, arra, hogy valaki majd csak eljön, s választ ad a miértre..
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. május 22. péntek, 19:00
Samuel Becket: Godot-ra várva
egy olvasat
A Szigligeti Színház, Nagyvárad előadása.
„Közel tíz éve, az Atelier Nemzetközi Színházi Fesztiválon, egy műhelymunka alkalmával foglalkoztam Beckett remekművével. Egy párbeszédrészlet Didi és Gogo közt hamisnak tűnt, nem értettem, miért, de ez az érzés megmaradt, mintha nem két férfi beszélgetne… Évekkel később bukkantam rá a megérzés titkára, Beckett maga vallja: ez a párbeszéd közte és felesége között hangzott el, azt jegyezte le. A nagyváradi előadás egy férfi-nő kapcsolatra építi át a két csavargó történetét, ha egyáltalán történetről beszélhetünk. Az egymásrautaltság, a megöregedés, a halálra várás a témája ennek a játéknak, melyben elmúlni sem lehet. A magyarázatra várunk, arra, hogy valaki majd csak eljön, s választ ad a miértre. S miközben jól sejtjük, nincs kiút, valami mégiscsak feltölti ezt az űrt, s ez a szeretet.” (Szabó K. István rendező)
Részlet a drámából:
ESTRAGON Bizonyos vagy benne, hogy ma estére mondta?
VLADIMIR Mit?
ESTRAGON Hogy várjuk.
VLADIMIR Szombatot mondott. Úgy rémlik.
ESTRAGON Meló után.
VLADIMIR Feljegyeztem valahová.
ESTRAGON És melyik szombatot mondta? És szombat van-e ma? Nem inkább vasárnap? Vagy hétfő? Vagy péntek?
VLADIMIR Nem! Lehetetlen!
ESTRAGON Vagy csütörtök.
VLADIMIR Mit tegyünk?
ESTRAGON Ha tegnap hiába jött el, ma semmi esetre se fog jönni.
VLADIMIR De hiszen te azt állítod, hogy tegnap este itt voltunk.
ESTRAGON Én is tévedhetek.
Rendező: Szabó K. István
Fordította: Kolozsvári Grandpierre Emil
Zene: Ovidiu Iloc
Ajánlatunk
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Rudi van Dantzig – Toer van Schayk / Pjotr Iljics Csajkovszkij A HATTYÚK TAVA Klasszikus balett három felvonásban
Ajánló
Gioachino Rossini OLASZ NŐ ALGÍRBAN Opera két felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Marius Petipa – Mirzoyan Albert / Ludwig Minkus A BAJADÉR Klasszikus balett három felvonásban
Giacomo Puccini BOHÉMÉLET Opera négy felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!







