Csizmás kandúr
Csizmás kandúr 4+
Színházterem
Macskafurfang két részben
Az előadás időtartama: 90 perc (1 szünettel)
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. május 15. vasárnap, 10:30
„Úgy néz ki, a Gergő gyerek
támogatja, hogy úr legyek.
Nyávogjon más, én meguntam,
ember leszek, megtanultam
a jó modort, a nyelvjárást,
a két lábon elsétálást,
a korzón a fejbiccentést,
hölgyeknek a finom, pengés
humoromat tartogatom,
hogyha kell,
Lekapom a kalapom.
Bár látna Lidi néni most,
megtudná, hogy a kis okos
cicuskából milyen úr lett most!”
Csizmás kandúr igen különleges macska: nem csak nyávog, beszél is – nem is keveset, s nem is akárhogy. Nem véletlen tehát, hogy Gergőt – akinek igencsak mostoha sors jutott – ráveszi élete nagy kalandjára, amelyben XVII. Pléhsisakos Adalbert egyetlen lányának, Izodóra királykisasszonynak keze a tét. Sajnos azonban erre a királylányi kacsóra más is igényt tart… Vajon macskánk hogy vágja ki magát a nehéz helyzetekből? Sikerül-e Gergőnek Izodóra királykisasszonyt meghódítania?
Író: Charles Perrault
Színpadra alkalmazta: Schneider Jankó, Nagy Viktória Éva
Rendező: Schneider Jankó
Díszlettervező: Grosschmid Erik
Bábtervező: Grosschmid Erik
Zene: Szabó Attila, Lovasi András
Dalszöveg szerző: Szabó Attila, Lovasi András
Dramaturg: Dobák Lívia
Asszisztens: Bánky Eszter
Ajánlatunk
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ajánló
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!