Csillagképek
A Csillagképek című színdarab a helyzetek, döntések és együttállások furcsa konstellációja.
Egy férfi és egy nő kapcsolatát látjuk, többféle helyzetben, és ezek többféleképpen újra lejátszódnak. A lány fizikus, a csillagokról, a részecskékről és a relativitáselméletről kutat. A tézise az, hogy ha van szabad választás, akkor minden kimenetel létezik egy-egy másik univerzumban. | fotó: Éder Vera
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 10. szerda, 19:00
Nick Payne
CSILLAGKÉPEK
A Csillagképek című színdarab a helyzetek, döntések és együttállások furcsa konstellációja.
Egy férfi és egy nő kapcsolatát látjuk, többféle helyzetben, és ezek többféleképpen újra lejátszódnak. A lány fizikus, a csillagokról, a részecskékről és a relativitáselméletről kutat. A tézise az, hogy ha van szabad választás, akkor minden kimenetel létezik egy-egy másik univerzumban. A férfi méhész, aki úgy szeretne élni, ahogyan a méhek: a szerénység és a csendes elegancia egyszerűségével élni az életet.
„A Csillagképek egy játék a szabad akaratról és a barátságról, a szerelemről és a mézről. Marianne a Sussex Egyetem fizikusa, Roland egyszerű méhész. Egy kerti partin ismerkednek meg véletlenül. Az első találkozás nem sikerül túl jól. De szerencse, hogy van egy második esély, és egy harmadik, és negyedik…” – írja Nick Payne, a darab szerzője.
Az előadás ősbemutatója 2012 januárjában volt Londonban és hatalmas sikert aratott. A színdarab elnyerte az Evening Standard díját. Magyarországon a Radnóti Színházban láthatja először a közönség, Hárs Anna fordításában és Szilágyi Bálint rendezésében.
Bemutató: 2019. október 20. vasárnap
A Radnóti Színház bemutatója a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programjában valósul meg.
Ajánlatunk
Szálinger Balázs Siegfried-idill, avagy Egy barátság vége / Krizantémok, avagy Liù halála
Próbák ideje alatt a nézőtér nem látogatható. Előadások idején az épületlátogatás szünetel.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Ajánló
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a…
Ádám Jenő azonos című műve nyomán MAGYAR KARÁCSONY Dalmű két képben, egy részben, magyar nyelven
Magyar legendára emlékezik a balettvilág 2014-ben hirtelen hunyt el Nagy Iván nemzetközi hírű balettművész, többszörös balettigazgató, aki visszavonulását követően állt…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!