Kálmán Berkes

Négyéves korától tanult zenét, előbb zongorázni, majd hegedülni. A klarinétot 14 éves korában választotta hangszeréül. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Vécsei István, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kovács Béla, Kurtág György, Mihály András, Simon Albert és Sándor Frigyes voltak. Karmesteri tanulmányait Ferencsik Jánosnál és Giuseppe Patanénál folytatta. 1972-ben ezüstérmes a Genfi Nemzetközi Versenyen. 1974-ben Belgrádban, 1975-ben Münchenben nyert kamarazenei díjat. 1972 és 1992 között a Magyar Állami Operaház, a Budapesti Filharmóniai Társaság és a Budapesti Fesztiválzenekar első klarinétosa. 1973-83 között a Budapesti Kamaraegyüttes tagja. 1982-ben megalakította a Budapesti Fúvósegyüttest, amelynek jelenleg is művészeti vezetője. 1988-tól 1992-ig a Magyar Virtuózok koncertmestere.

Mesterkurzusokat tartott az Egyesült Államokban, Kanadában, Angliában, Hollandiában, Finnországban. 1992 óta a Musashino Academia Musicae professzora, ahol a szimfonikus zenekar vezetőkarmestere. Koncertezett egész Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Japánban. Rendszeres vendég az ismert fesztiválokon, ahol partnerei - többek között - Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Schiff András, Jandó Jenő, Perényi Miklós, Maurice André, James Galway, a Takács- és a Keller vonósnégyes. CD-felvételeket készített a Naxos, a Hungaroton, a Decca, a Telefunken, a Harmonia Mundi és az EMI cégekkel. 1995-ben Pauk Györggyel és Jandó Jenővel közösen a Grammy-díj aranyérmét nyerték.

2004 óta a Nemzeti Filharmonikusok állandó vendégkarmestere.