Törés/vonalak -Székesfehérvári Balett Színház

TÖRÉS/VONALAK
/Kintsugi/

A japán eredetű szó, a kintsugi a tökéletlenségben rejlő szépséget jelenti meg, amelynek fő ismérvei az asszimmetria, a hiányosság, valamint az egyszerűség dicsérete. A kintsugi nem más, mint az élet egyfajta gyönyörű metaforája.

A zen buddhizmusban a wabi-sabi gyakorlata abban segít, hogy az érzékeken át éljük meg az életet, vegyünk részt benne úgy, ahogy történik, és ne foglalkozzunk a szükségtelen gondolatokkal. A mahájána filozófia értelmében ugyanis a valódi megértés nem érhető el szavakon és a nyelven keresztül, csakis nonverbális úton: ez a wabi-sabi, ami tulajdonképpen az ember primordiális kommunikációs eszközével, a testbeszéd révén érhető el. A wabi-sabi a testbeszéd művészi formája, a táncművészet által válik költészetté.

A kintsugi filozófiája arra mutat rá, ahogy az ember a traumáiból, a gyászból, sérüléseiből felépülve – azokat nem a szőnyeg alá söpörve – új emberré válik. A kintsugi arra tanít, hogy nem érdemes óvatosan élni; A traumák az élet természetes részét képezik, amelyeket feldolgozva és beépítve erősebb, izgalmasabb személyiséggé válhatunk, miközben egyediségünket is ezek a törésvonalak hordozzák.

A balett költői módon jeleníti meg az ember, valamint az emberi kapcsolatok lelki és érzelmi sérülékenységét és az elengedés szükségszerűségét. A kintsugi filozófiája, a törött tárgyak esetében, a törésvonalak mentén arany ragasztással őrzi a tárgy sérülésének történelmét, csodálatos és egyedi műalkotások formájában. A lelki és kapcsolati törések esetét tekintve, a „ragasztó anyagot”, az aranyat a szeretet és a művészetben rejlő kötőerő fejezi ki.

Egerházi Attila

ALKOTÓK
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Koreográfus asszisztens, betanító és próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Díszletterv: Dr. Yaron Abulafia
Fényterv: Dr. Yaron Abulafia
Jelmezterv: Pajor Patrícia és Herman Anett
Produkciós vezető: Cselle Bence


BESZÉLŐ TESTEK
/Talking bodies/

„A testbeszéd, a tánc az emberiség primordiális kommunikációs formája, önkifejezésre alkalmas eszköze. Előbb kommunikálunk testbeszéd révén, előbb táncolunk, mint ahogy beszélnénk. A testbeszéd, annak művészi megnyilvánulása, a tánc elementáris erővel megragadva, tömören fogalmazza meg a lényeget. Mellébeszélés nélkül hozza felszínre és jeleníti meg az ember bensőjében rejlő dolgokat.

A táncművészet a testbeszéd művészi formája, mozgásköltészet. Olyan absztrakt nyelv, amely az élet konkrét dolgaira, jelenségeire világít rá. A táncos néma zenész, akinek a saját teste a hangszere, amely által láthatóvá teszi a megszólaló zenét és amellyel történeteket mesél el.

Egy táncművész egyben sportoló, zenész, színművész és képzőművész. Ennélfogva, a táncművészet talán a legkomplexebb előadói műfaj.
A balettet ennek a csodálatos művészeti ágnak és annak művelőinek, a táncművészeknek dedikáltam.”

Egerházi Attila

ALKOTÓK
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Betanító és próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Díszletterv: Egerházi Attila
Jelmezterv: Andrea T. Haamer
Fényterv: Egerházi Attila

Első felvonás: 25 perc
Szünet: 20 perc
Második felvonás: 22 perc