Téli bérlet 24/25 IV/2.hangverseny
„Javíthatatlan romantikusok”
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. december 8. vasárnap, 17:00
Ludwig van Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84
Edward Grieg: a-moll zongoraverseny op. 16
-
Brahms: II. szimfónia op. 73
Közreműködik:
Kovács Gergely (zongora)
Vezényel: Safarek Krisztián
Beethoven 1810-ben komponálta kísérő-zenéjét Goethe tragédiájához, amelyben a 16. században kivégzett szabadságharcosnak, a zsarnokokat megtagadó és elnyomottak pártjára álló Egmont grófnak állít emléket. Bár Beethoven felkérésre komponálta nyitányát, e heroikus téma különösen közel állt hozzá: tömör zenei megfogalmazásában drámaian bomlik ki szemeink előtt a hős karaktere, az elbukó, de az erkölcsi dicsőséget elnyerő hérosz. Szélsőséges zenei kifejezésével, elsöprő erejével a későbbi generációk meghatározómviszonyítási pontjává, egyben megközelíthetetlen mintájává válik. A norvég származású Grieg is hangoztatta, hogy ő sohasem akart „felhőket karcoló katedrálisokat emelni, mint Beethoven”, csak olyan helyeket, ahol az ember lelke megpihenhet. 1868-ban komponált háromtételes zongoraversenye Liszt és Schumann hatása alatt született, de lírai dallamai az északi népzenék új színeit hordozzák, akár a harmadik tétel főtémája, amely norvég ugrótáncra, a hallingra emlékeztet kemény karakterében. Újszerű harmóniái, virtuóz futamai és izgalmas ritmikája teszi valóban figyelemreméltóvá concertoját. Brahms már elmúlt negyven éves, amikor Beethoven árnyékában elkészült első szimfóniájával, erőfeszítései mintha átszakították volna a gátat: a második már alig négy hónap alatt készült el 1877-ben. A formájában hagyományos mű, az első szimfónia dráma ságával szemben különleges, gazdag pasztorális színeket tartogat. Kecses táncai és lendületes futamai valóságos idillt festenek. Mennyi színe van a romantikának!
Ajánlatunk
Magyar legendára emlékezik a balettvilág 2014-ben hirtelen hunyt el Nagy Iván nemzetközi hírű balettművész, többszörös balettigazgató, aki visszavonulását követően állt újra hazája szolgálatába, és a Magyar Állami Operaház művészeti főtanácsadójaként dolgozott velünk.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Ajánló
Radina Dace / Pjotr Iljics Csajkovszkij KISHATTYÚK TAVA Gyerekelőadás óvódásoknak és kisiskolásoknak
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
