Tajtékos dalok
Boris Vian: Tajtékos dalok
sanzonszínház
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. június 13. kedd, 20:30
A sanzonok magyar szövegírói: Müller Péter Sziámi, Galambos Attila, Kiss Judit Ágnes, Karafiáth Orsolya, Csikós Attila, Pacskovszky Zsolt, Göbölyös N.László
2016-ban Kiss Csaba, a miskolci színház akkori vezetőjének ötlete alapján készült egy soha be nem mutatott sanzon est Boris Vian majd1 egy tucat dalából. A Spirit Színház egyik alkotója, Galambos Attila ötletére feléleszti a tervet és saját képére formálva, versekkel, történetté varázsolva nyújtja át a Vian rajongóknak.
Boris Vian (1920-1959) – életművész, polihisztor. E szavaknak kellene az író sírján állnia, a XX. század kiemelkedő francia egyénisége azonban egy jelöletlen sírkő alatt fekszik szülővárosában, Ville-d’Avray-ban. Tizenkét éves kora óta küzdött szívproblémákkal, harminckilenc évesen szívroham vitte el a saját könyvéből készült film premier előtti vetítése közben.
Vian mérnökként végzett az egyetemen, érdekelte a csillagászat és a matematika, több nyelven beszélt, német és angol könyveket fordított. Fiatal kora óta jazz zenekarokban trombitált, volt alkalma példaképeivel – Duke Ellingtonnal, Miles Davisszel, Louis Armstronggal, Django Reinhardt-dal és Errol Garnerrel – személyesen találkozni törzshelyén, a Saint-Germain-des-Prés-ben, sőt némelyikkel a színpadon is együtt muzsikálhatott. Több száz dalt írt, köztük a ’La Deserteurt’, ami később a hatvannyolcas nemzedék egyik himnuszává vált. Továbbá megjelentek kritikái és ajánlói, valamint számos novella és regény fűződik nevéhez. Utóbbiak közül többet álnéven írt: Vernon Sullivan fordítójának adta ki magát, holott ő írta a fekete amerikaiakról szóló műveket. Ezek az írások sok pénzt hoztak neki, de a hőn áhított elismerést – melyet a saját neve alatt publikált könyvektől várt – életében már nem kapta meg.
Zene: Boris Vian
Ajánlatunk
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Ajánló
Bartók Béla két nagyhatású színpadi műve a férfi és nő közötti kapcsolatok dinamikáját, személyiségük mélyebb rétegeit vizsgálja olyan alkotók színre…
„Hivatalos” évadnyitó előadásán nagyszabású művekkel várja a klasszikus zenei koncertek rajongóit az OPERA Zenekar.
Giuseppe Verdi MACBETH Opera négy felvonásban, két részben, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!




