Sisi, a magyarok királynéja
A GG Tánc Eger a 2020/2021-es évadban táncszínpadra fogalmazza a szerencsés csillagzat alatt született ifjú hercegnő életét.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 29. kedd, 19:00
SISI, A MAGYAROK KIRÁLYNÉJA
romantikus táncjáték
Előadás időtartama: 1 óra szünet nélkül
Nehezen találnánk nemzeti történelmünk zivataros félmúltjában olyan legendás alakot, mint Wittelsbach Erzsébet királyné, az európai királyi udvarok leggyönyörűbb hölgye, akit a magyarok – bajor származása ellenére is – magyarnak tartottak, rajongó szeretettel öveztek és szívükbe fogadtak.
A magyarok Sisinek becézett szépséges királynője a Habsburg-ház embertelenül merev etikettjének szorításában vergődik: a birodalom súlyosbodó gondjaival foglalatoskodó férje elhanyagolja, anyósa zsarnokoskodása tönkreteszi mindennapjait, gyermekeit nem nevelheti, s kedvenc kedvteléseinek sem élhet. Olaszországban és Magyarországon érzi otthon magát, tökéletesen megtanul magyarul, szoros személyes kapcsolatot ápol a magyar főrendekkel, legfőképp az Andrássy családdal és Deák Ferenccel. Számos történész egybehangzó véleménye szerint „Erzsébet női eszköztárával presszionálta az uralkodót a magyarokkal való kiegyezés előkészítésére”.
A Sisi életéről szóló romantikus regények és filmek után a GG Tánc Eger a 2020/2021-es évadban táncszínpadra fogalmazza a szerencsés csillagzat alatt született ifjú hercegnő, a kezdetben felhőtlenül boldog császárné és magyar királyné, szabadságra vágyó, mégis béklyóban vergődő, gondokkal terhelt, majd a Genfi tó partján váratlanul tragédiába torkolló életét…
SZEREPLŐK
Sisi,Wittelsbach Erzsébet magyar királyné...................................... Forczek Janka
Ferenc József császár..................................................................... Emődi Attila
Zsófia főhercegnő, Ferenc József anyja, Fekete Árny..................... Czvikli Fanni
Andrássy Gyula magyar gróf............................................................ Szalai-Bordás Ádám
Ilona, Sisi nővére.............................................................................. Fodor Sára / Rovó Virág m.v.
Sophie, Sisi lázadó húga.................................................................. Novák Laura / Reetta Riikonen m.v.
Rudolf, Sisi harmadik gyermeke....................................................... Plita Márk
Vetsera Mária, Rudolf szerelme....................................................... Martina Tizzi
Merénylő (Luigi Luchen)................................................................... Gioele Del Santo
Közreműködik az Accord Quartet
ALKOTÓK
Dramaturg: Pinczés István, Jászai-díjas
Zeneszerző: Zombola Péter, Erkel Ferenc-díjas
Jelmeztervező: Papp Janó
Díszlettervező: Mira János
Szcenika: Engler Imre/Fodor Zsolt
Fővilágosító: Oláh Sándor
Ügyelő: Ujhelyi Réka
Koreográfus-asszisztnes: Emődi Attila
Rendezőasszisztens: Kiss Alexandra
Koreográfus, rendező: Topolánszky Tamás, Harangozó-díjas, Érdemes művész
Ajánlatunk
Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog… A bánatát felidéző románc indítja el A bahcsiszeráji szökőkút történetét. A mű az orosz balett-történet egyik alappillére. Bemutatása óta töretlen sikerrel képviseli a balettdráma műfaját, melyben a klasszikus táncnyelv, a karaktertáncok használata szorosan összefonódik a színészi játékkal.
Bartók Béla két nagyhatású színpadi műve a férfi és nő közötti kapcsolatok dinamikáját, személyiségük mélyebb rétegeit vizsgálja olyan alkotók színre vitelében, akik mindketten a hagyomány és az újítás ötvözésével tárják fel a darabokban rejlő lehetőségeket a 21. század közönségének.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ajánló
Hangszercsoportok játékos bemutatása – 4 éves kortól 10 éves korig ajánlott
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett…
Tóth Péter A Szépség és a Szörnyeteg Ősbemutató
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!