MÁV Lukács/3. Zeneakadémia
Ahogy közeledik Beethoven születésének 250. évfordulója, egyre sűrűsödnek az ő zenéjét felidéző hangversenyek. Neki persze nincs szüksége jubileumra, ő az a zeneszerző, akinek műveit a legtöbbet játsszák a világon.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. november 12. csütörtök, 19:00
Beethoven: Fidelio – nyitány
Beethoven: IV. (G-dúr) zongoraverseny
Beethoven: II. szimfónia
Közreműködik: Ránki Dezső (zongora)
Vezényel: Kollár Imre
Ahogy közeledik Beethoven születésének 250. évfordulója, egyre sűrűsödnek az ő zenéjét felidéző hangversenyek. Neki persze nincs szüksége jubileumra, ő az a zeneszerző, akinek műveit a legtöbbet játsszák a világon. Hangversenyünk rövid keresztmetszetet ad szimfonikus művészetéből. Közismert, hogy egyetlen operájához, a Fidelióhoz négy zenekari nyitányt komponált. A három Leonóra-nyitány az opera cselekményének és főleg a benne megtestesülő eszmeiségnek, a szabadság mindenek fölött való tiszteletének összefoglalása. A negyedik, amelyet Fidelio-nyitány néven ismerünk, és ugyancsak gyakran szerepel hangversenyek műsorán, úgy vezeti be az operát, hogy első felvonásának miliőjét előlegezi meg: itt még nem izzik a dráma, inkább a családias kedélyesség hangulata uralkodik. Beethoven öt zongoraversenye közül sokak véleménye szerint a negyedik a legizgalmasabb, legegyénibb. Zenekarunk többször játszotta már ezt a művet Ránki Dezsővel, akinek elmélyült, a mű szépségeit tökéletesen megmutató játéka mindig emlékezetes marad. A II. szimfónia a Haydn hagyományait követő első után már az igazi, senkivel össze nem téveszthető Beethoven vonásait mutatja, méltó előfutára az utána következő Eroica szimfóniának. A zenekar örömmel készül az új találkozásra korábbi vezető karmesterével.
Ajánlatunk
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Johan Inger – Sharon Eyal – Gai Behar – Hans van Manen Kapcsolatban maradunk Walking Mad, Bedroom Folk, Black Cake
Ajánló
Bartók Béla két nagyhatású színpadi műve a férfi és nő közötti kapcsolatok dinamikáját, személyiségük mélyebb rétegeit vizsgálja olyan alkotók színre…
A vágy villamosa Venekei Marianna első egészestés koreográfiája. Az évek óta dédelgetett terv Dés Lászlóval közös vállalkozásuk.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!

