Karinthy Ferenc: Bösendorfer | Dunakanyar

Karinthy Ferenc: Dunakanyar és Bösendorfer
Karinthy Ferenc két örökbecsű egyfelvonásosával nyitja meg kapuit a MOM Színház.

Bemutató: 2011. november 6-án 19 órakor.
További előadások: 2011. november 30., december 13. és december 29.

A Dunakanyar egy tipikus eszpresszó-helyzet, melyben a vendég megpróbál vigaszt találni a pultos nőben, talán az első emberben, akibe aznap este beleakadt. Ki-be forgatják a szavakat, a szándékokat, mígnem azt sem tudni, ki mit szeretne már valójában a másiktól. Két magányos lélek találkozik a darabban, és nyílik meg egymás előtt. Feltárulnak előttünk a magányos lelkek mélységei, amelyből nincs más kiút, mint összekapaszkodva megoldani elsivárosodott életeiket.
A Bösendorferben szinte gyilkolásig jut el egy ostoba telefontréfa. Egy deklasszált idős hölgy kétségbeejtő élethelyzetében, múltjának utolsó relikviáját, egy Bősendorfer zongorát kínál eladásra.

A hangszer természetesen egy egész életformát szimbolizál, a vevő agyafúrt, unatkozó és végtelenül magányos fiatalember, aki különböző szerepekben hívja fel a hölgyet és alkuszik a zongorára, hol fel, hol lenyomva annak árát. Kéjes élvezetet találva a naiv idős hölgy gyötrésében. A darab végén két szánandó karakter sejlik fel a néző előtt.

Karinthy Ferenc figuráit talán a magány űzi, hogy ilyesféle próbálkozásokat, bátortalan, vagy éppen frivol lépéseket tegyenek egy-egy vadidegen felé.