Jelenetek egy kivégzésből
A Jelenetek egy kivégzésből című dráma központi alakja Galactia, a velencei festőnő, akit a dózse azzal bíz meg, hogy megörökítse a lepantói csatát. Galactia azonban öntörvényű művész, aki a "fényes diadalt" szörnyű mészárlásnak tekinti és akként is ábrázolja.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Határon túli színházak vendégjátékai
Howard Barker: Jelenetek egy kivégzésből - színmű
Fordította: Julián Ria
A Nagyváradi Szigligeti Színház vendégjátéka.
A Jelenetek egy kivégzésből című dráma központi alakja Galactia, a velencei festőnő, akit a dózse azzal bíz meg, hogy megörökítse a lepantói csatát (1571- az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúk egyik híres tengeri csatája, melynek során a Velencei Köztársaság, az V. Piusz pápa által vezetett Pápai Állam Spanyolország, a Genovai Köztársaság, a Savoyai Hercegség és a Máltai Lovagrend szövetsége döntő csapást mért az oszmán flottára). Galactia azonban öntörvényű művész, aki a "fényes diadalt" szörnyű mészárlásnak tekinti és akként is ábrázolja.
A képet a megrendelők egy "előre kitervelt, obszcén provokációnak" tartják. Galactiát bebörtönzik, és a szeretőjét, Carpetát bízzák meg egy "ellenfestmény" megalkotásával. "Az állam műalkotásokat rendel. Mekkora szabadsága van ebben az esetben a művészenek? Viszonyulhat-e kritikusan a hatalomhoz, amikor azt kérik tőle, hogy dicsőítse, ünnepelje azt? Lehet-e úgy ábrázolni egy jelentős tengeri csatát, amely "megmentette" Európát, mint egy közönséges mészárlást? A megrendelés nem csak a témát határozza meg, egy adott látásmódot is a művészre kényszerít? Csak a tudását vagy a lelkiismeretét is megvásárolják?"
(Theodor Christian Popescu rendező)
Ügyelő: Joó Emília
Világosító: Nosz Botond
Hangosító: Zsurka József
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk!
Howard Barker engedélyét a Hofra Kft. és a Judy Daish&Assoc. Ltd. közvetítette.
Ajánlatunk
Magyar legendára emlékezik a balettvilág 2014-ben hirtelen hunyt el Nagy Iván nemzetközi hírű balettművész, többszörös balettigazgató, aki visszavonulását követően állt újra hazája szolgálatába, és a Magyar Állami Operaház művészeti főtanácsadójaként dolgozott velünk.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Ajánló
Próbák ideje alatt a nézőtér nem látogatható. Előadások idején az épületlátogatás szünetel.
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!