Hogyan nevezzelek?
Matthieu Delaporte & Alexandre de la Patellière:
Hogyan nevezzelek?
- vígjáték két részben –
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. október 3. péntek, 19:00
Mit csináljunk, ha egy átverés túl jól sikerül? Ha mindenki elhiszi azt, amit senkinek nem kellett volna? Mit csináljunk, ha egy kis hazugság mérhetetlenül sok eltitkolt igazságot szabadít fel? Ha egy rossz tréfa a félreértések özönét szabadítja egy baráti társaságra és már nincs visszaút? Mi semmit. Csak üljünk a nézőtéren és nevessünk! Még akkor is, amikor sírni kellene...
Miért nem jó ötlet egy családi ünnepen beadni szeretteinknek, hogy születendő gyerekünket Hitlerről nevezzük el? Mert lehet, hogy elhiszik. Mert egy kis hazugság túl sok elhallgatott igazságot szabadíthat a nyakunkba. Mert kicsúszhat az irányítás a kezükből, és könnyen lehet, hogy nincs visszaút. És mert előbb-utóbb valakinek betörik az orrát. Persze soha nem azét, aki megérdemelné...
Egy sikeres vígjátékhoz nem elég a „sztárparádé”. A „Hogyan nevezzelek?” sztárjai viszont parádésak, ők azok:
Élisabeth – ZORGEL ENIKŐ
Pierre (Élisabeth férje) – KÁLID ARTÚR
Claude (Élisabeth gyerekkori barátja) – PELLER KÁROLY
Vincent (Élisabeth bátyja, Pierre gyerekkori barátja) – SIMON KORNÉL
Anne (Vincent felesége) – MOLNÁR GYÖNGYI
Fordította: BOGNÁR RÓBERT
Díszlettervező: BÁTONYI GYÖRGY
Jelmeztervező: ZORGEL ENIKŐ
Rendező: SCHLANGER ANDRÁS
A Veres 1 Színház produkciója.
Ajánlatunk
A barokk zene két óriása találkozik az adventi időszakban az OPERA Zenekar és Énekkar előadásában. Bach jól ismert Magnificatjának eredeti, Esz-dúr hangnemben íródott változatát maga a szerző egészítette ki kifejezetten az ünnepkörhöz illeszkedő részekkel. Händel Messiása szintén elengedhetetlen része a karácsonyi várakozásnak.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ádám Jenő azonos című műve nyomán MAGYAR KARÁCSONY Dalmű két képben, egy részben, magyar nyelven
Ajánló
Magyar legendára emlékezik a balettvilág 2014-ben hirtelen hunyt el Nagy Iván nemzetközi hírű balettművész, többszörös balettigazgató, aki visszavonulását követően állt…
Giacomo Puccini Best of Puccini Nessun dorma áriaest és [szkikki] 2.0
A mexikói születésű tenor énekesi pályája szokatlanul kezdődött:
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!