Etűdök géporgonára / CAFe Budapest 2014
A Művészetek Palotájában már eddig is számos olyan izgalmas produkcióban részesülhettünk, amelyekben az orgonahangzás más művészeti ággal társult: kísért az orgona némafilmet, táncot, játszottak rajta és vele dzsesszt és kortárs zenét - ezúttal pedig igazi kísérletező hangszerként hallhatjuk.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. október 17. péntek, 19:30
Hogyan lehet orgonálni billentyűk nélkül? Erre a kérdésre keresi a választ a zenészekből, programozókból és vizuális művészekből álló alkotócsoport: Bolcsó Bálint, Fassang László, Nagy Ágoston, Rubik Ernő Zoltán, Samu Bence és Váczi Dániel. Haydn, Mozart, Nancarrow, Ligeti és kortárs szerzők művein keresztül fedezhetjük fel az orgona megszólaltatásának és a zenei struktúrák vizuális megjelenítésének lehetőségeit.
A 20. századi zeneszerzők között is különcnek számított a Mexikóban alkotó amerikai Conlow Nancarrow (1912-1997). Egyedisége abban állt, hogy megkerülte az előadóművészt. Nem hagyta, hogy művészi elképzelései megvalósításának fizikai korlátok szabjanak határt, így szabadon és mindenféle kétség nélkül komponálhatta meg hihetetlenül összetett zenéit, amelyek többsége lejátszhatatlan. Mármint ember által. Mert a gépzongorába bármilyen komplex zenei struktúra betáplálható, hangszíne révén pedig a többszólamúság tökéletesen áthallható, a lyukkártya nem ismer határokat. Nancarrow művészetét Ligeti György a legnagyobbaké között említette, 1951-től haláláig komponált etűdsorozatát Bach Das wohltemperierte Klavier és A fúga művészete című ciklusaihoz hasonlította. Az előre "elkészített" zenei anyag megszólaltatására a Müpa számítógép vezérelte orgonája tökéletesen alkalmas, ráadásul az egyedülálló hangzású műveket tetszőleges hangszínekkel lehet gazdagítani. Egy csodálatos elme alkotásai elevenednek meg tehát ezen a hangversenyen.
Ajánlatunk
Mi történik, ha egy hatalmát féltő, a földi örömöknek ellenállni képtelen fejedelem, egy feslett erkölcsű, bosszúszomjas, manipulatív nő és egy vágyaktól fűtött, de erősen befolyásolható tinédzserlány legrosszabb tulajdonságai egyszerre törnek felszínre egy szent ember megjelenésekor? Valaki elveszti a fejét…
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ajánló
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Próbák ideje alatt a nézőtér nem látogatható. Előadások idején az épületlátogatás szünetel.
Vannak olyan napok, amelyeken Operaházunk azért nem játszhat, mert estig próbák folynak a színpadán. Vannak olyan nézőink, akik csak kedvezménnyel…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!