Don Sanche / Dante-szimfónia

A Pokol-tétel mélységekben kavargó, saját témáinak visszhangjaira épülő zenei motívumai egy hanyatló világ ironikus ábrázolására inspiráltak. Ez az a hely, ahol Érosz és Thanatosz folyamatosan próbálja leigázni egymást, ezzel megölve a kéjt, ahelyett, hogy vágyat keltenének, a jövő reménye helyett pedig csak újra és újra elhaló szükségtelen vágyakozást teremtenek.

A Purgatórium olyan, mint világunk: az elszigeteltség és a kommunikáció hiánya uralja; ez is egy, a média által globalizált világ, melyben az embert megfosztják önnön emberségétől és elriasztják a szemtől szembeni érintkezéstől. A magány blogja ez, melyben az emberek vadidegenek előtt tárják fel saját belső világukat és képtelenek elérni a bensőséges együttlétet.

A Mennyországot félt megkomponálni Liszt, és otthagy minket a mennyei világ után vágyakozva a Purgatórium kapujában. Félelme számomra humanitásáról tesz tanúbizonyságot, kételyeiről a Jó zenei újraalkotása iránt. A végső Magnificat is inkább panaszkodásnak, mint a boldogság kifejeződésének tűnik.

Úgy érzem, hogy az új évezredben mi ugyanennek a kapunak a küszöbén toporgunk; a jövő többé nem előre megjósolható, a szellemi értékek pedig egy új korszak eljövetelét hirdetik. Az emberiségnek újra kell fogalmaznia a társadalom alapvető értékeit. Ez ugyanúgy megrémít minket, ahogy Lisztet megrémítette a Mennyország ábrázolása, hiszen valahogy könnyebb fájdalmat és depressziót érzékeltetni, mint békét és reményt.

A magyar zene szenvedélyessége igen közel áll latin gyökereimhez.”

Szereplők a különböző részekben:


Nyitány

Dante: Csetényi Vencel

Vergilius: Czár Gerely


Pokol

Dante: Csetényi Vencel

Beatrice: Markovics Ágnes


Purgatórium

Dante: Haller János

Beatrice: Markovics Ágnes


Paradicsom

Dante: Czár Gergely

Apolló: Finta Gábor

Angyal: Fehér Laura

Beatrice: Markovics Ágnes


Továbbá: Lázár Eszter/Hajszán Kitti, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő, Májer Gábor, Palman Kitti , Szarvas Krisztina, Tarnavölgyi Zoltán, Zsadon Flóra



zene: Liszt Ferenc

szöveg: Dante Isteni színjáték (részlet); előadja: László Zsolt

fény: Stadler Ferenc

díszlet/jelmez: Molnár Zsuzsa

koreográfus asszisztens: Czár Gergely
koreográfus: Roberto Galván