Anna Karenina
A Tolsztoj klasszikus művén alapuló koreográfia középpontjában Anna, a tragikus sorsú asszony áll, az ő szenvedélyes szerelmét, vívódásait és anticipált bukását ülteti át együttesünk a tánc nyelvére. Tolsztoj 1872-ben szemtanúja volt, amikor egy fiatal nő féltékenységi rohamában egy tehervonat elé vetette magát..
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 12. vasárnap, 19:00
Győri Balett: ANNA KARENINA
A Győri Balett előadása a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja, amelyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas koreográfus állított színpadra. A Tolsztoj klasszikus művén alapuló koreográfia középpontjában Anna, a tragikus sorsú asszony áll, az ő szenvedélyes szerelmét, vívódásait és anticipált bukását ülteti át együttesünk a tánc nyelvére. Tolsztoj 1872-ben szemtanúja volt, amikor egy fiatal nő féltékenységi rohamában egy tehervonat elé vetette magát. Az írót a halott, összeroncsolt nő látványa sokáig nyomasztotta. Tizenegyszer dolgozta át a művét, mire megszületett a végső változat, amely Annát az irodalom legnagyobb hősnői közé emelte. Velekei a női psziché nagy ismerője, alkotói ouvre-jából rendre kiemelkednek az önsorsrontó, elbukott női lelkek motivációit vizsgáló koreográfiák. Ebbe a sorba illeszkedik a sikeres, mindenki által elismert asszony története is; Annának mindene megvan, amikor egy végzetes napon összetalálkozik a fényes karrier előtt álló, jóképű fiatal katonatiszttel, Vronszkij gróffal. A teljes élet, a nagybetűs szerelem után vágyódó férjes asszonyt örvényszerűen ragadja magával ifjú szeretője iránti szenvedélye egészen a tragikus végkifejletig. Amikor először találkozik a pillantásuk, Anna élete megpecsételődik.
Asszisztens: Jónás Zsuzsa, Harangozó-díjas
Zene: Max Richter montázs
Fény: Stadler Ferenc
Jelmez: Velich Rita
Díszlet: Bozóki Mara
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László, Seregi- és Harangozó-díjas
Művészeti vezető: Lukács András, Seregi- és Harangozó-díjas
Igazgató: Velekei László, Seregi- és Harangozó díjas
Ajánlatunk
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ajánló
Rudi van Dantzig – Toer van Schayk / Pjotr Iljics Csajkovszkij A HATTYÚK TAVA Klasszikus balett három felvonásban
„Az elemeknek és szíveknek szörnyű viharzását zártam bele, amely csak fokozatosan nyugszik le Brünhilda csodás álmáig” – írta Wagner Liszt…
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!