Alma H.Bond: Névtelenül
„Őrült vagyok? Én vagyok őrült, vagy a kor, amiben élek?”
Monodráma a tragikus sorsú Camille Claudel életéről; valamint korrajz a XIX. századi Franciaországról, társadalmi megítélésről, a női egyenjogúság hiányáról, szabadságvágyról...
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 12. szombat, 19:00
Alma H. Bond: NÉVTELENÜL
A szerző Szerelmem, Rodin című művét fordította Acsai Roland
Színpadra alkalmazta, a látványt tervezte, rendezte és előadja: Molnár Nikolett
„Őrült vagyok? Én vagyok őrült, vagy a kor, amiben élek?”
Monodráma a tragikus sorsú Camille Claudel életéről; valamint korrajz a XIX. századi Franciaországról, társadalmi megítélésről, a női egyenjogúság hiányáról, szabadságvágyról...
A kivételes tehetségű, merész szobrásznő egész létezését a szűnni nem akaró alkotásvágy határozta meg. Ez összeegyeztethetetlen volt a kor-, valamint nagypolgári családjának filozófiájával.
Auguste Rodin tanítványaként kezdett kibontakozni egyénisége és nőiessége, munkakapcsolatuk hamar szenvedélyes vonzalommá alakult. Modellje, múzsája, segédje, szeretője, és konkurenciája lett a mesternek. Viharos viszonyuk egy évtizedig tartott.
E várakozásokkal teli, boldog időszakban „Az alkotás volt a szerelem, és a szerelem maga az alkotás.”
Camille szárnyalt, de soha nem ismerték el, mert nőként egy olyan korban született, ahol a közvélemény szerint rendbontó, erkölcstelen és megbotránkoztató a szobraira jellemző érzékiség.
Epigonnak bélyegezték, pedig alkotásai teljes egészében saját élettörténetét tükrözték, mint egy önvallomás.
Camille erősen hitt saját képességeiben, képzelőerejében, és függetlenségében, de megtörték.
Élete utolsó harminc évét a világból kirekesztve, élve eltemetve, arcát és nevét elveszítve töltötte.
Az előadás Camille Claudel levelei, Alma H. Bond pszichológus naplószerű írása alapján készült.
Ajánlatunk
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb ebben az alig egyórás gyöngyszemben, az a szerelem, ahogy Barta Dóra, az előadás rendezője is kiemeli: „Régóta tudja az emberiség, hogy ha valamibe bele lehet halni, akkor a Szerelem mindenképpen az.
XI. Nagy Iván Nemzetközi Balettgála Magyar legendára emlékezik a balettvilág
Ajánló
A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar…
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
