A Turbin család napjai
Sztálin kedvenc darabja, állítólag tizenötször látta. Valószínűleg boldog volt, hogy láthatta a fehér tiszti gárda felbomlásának történetét. Az pedig nyilván nem érdekelte, ami bennünket, nézőket igen: hogyan zajlik megannyi értelmes, tisztességes ember erkölcsi és fizikai pusztulása?
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. május 14. csütörtök, 19:00
Mihail Bulgakov: A Turbin család napjai
Nosztalgikus történet egy birodalom bukásáról
A SZERZŐ
Érdekes közjáték Bulgakov élettörténetében, hogy levelet írt a Szovjetunió legfelsőbb vezetőinek is, ebben azt kérte, hogy vagy engedjék emigrálni vagy adjanak neki munkát a Csehov Színházban. Nem kis meglepetésére maga Joszif Viszarionovics Sztálin hívta fel telefonon, és segítséget ígért. Ígéretét be is tartotta. Bulgakov különböző színházakban kapott munkát, 1936-ban már a Moszkvai Nagyszínházban szövegkönyvíróként és fordítóként dolgozott. 1939-ben egy Sztálinról szóló, Batum című színdarabba kezdett. Csalafinta aranykalitka volt ez, hiszen munkát ugyan kapott és írhatott is, de művei nem kerülhettek nyilvánosságra. Talán emiatt egyre többet betegeskedett, végül negyvenkilenc éves korában Moszkvában meghalt.
A RENDEZŐ
Meggyőződésem, hogy mi, a valaha volt Osztrák-Magyar Birodalom polgárainak kései leszármazottai, genetikusan kódolva vagyunk az elmúlt birodalmak iránti nosztalgiára, és a bennünket az elmúlásuk okán felkavaró érzésekre. Magam is írtam egyszer erről egy darabot, Vörös bál címmel, amely persze teljesen más, de hasonló gyökerű: hogyan mehetett tönkre valami, ami akár örökké élhetett volna. A darab arról a korról szól, amikor az »örökké« szó értelmét vesztette.
(Németh Ákos)
Ajánlatunk
Giacomo Puccini PILLANGÓKISASSZONY Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ajánló
Selmeczi György / Vajda János Királyi fenség / Az ítélet Ősbemutató
Magyar legendára emlékezik a balettvilág 2014-ben hirtelen hunyt el Nagy Iván nemzetközi hírű balettművész, többszörös balettigazgató, aki visszavonulását követően állt…
A legenda és a jövő virtuózai Szimfonikus hangverseny
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!