A Teremtés
A bécsi klasszicizmus első nagy mestere, Franz Joseph Haydn, a zenetörténeti anekdota szerint csak belenézett a Herschel-féle teleszkópba, és fél óráig nem tudott szóhoz jutni, utána pedig csak annyit tudott kinyögni: Milyen hatalmas, milyen távoli!
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. február 13. csütörtök, 19:30
Szinte törvényszerű tehát, hogy amikor figyelmébe ajánlották Thomas Linley költő szövegét, ami John Milton Elveszett Paradicsom című műve nyomán született, a mag azonnal termékeny talajba hullott. Bécsben Gottfried van Swieten báró, diplomata, irodalmár segítségével sikerült előteremteni a pénzt a tervezett mű bemutatójához, így Haydn nyugodtan nekiláthatott a alkotásnak. Haydn 1795 és 1798 között dolgozott a nagyszabású kompozíción, ami három énekes szólistát egy vegyeskart és zenekart foglalkoztat. A teremtés három részből, összesen 34 számból áll. Az első rész a teremtés első négy napjáról, az őskáosszal indul, majd számba veszi a természeti jelenségeket: felhők, vihar, patakok és zöldellő rétek, végül a Nap és a Hold megteremtésével zárul. A második részben az ötödik és hatodik napról számol be, benépesül a Föld, az ábrázolásmód rendkívül gazdag, sokszor a humort is eszközül hívja. A harmadik rész pedig az első emberpárról, Ádámról és Éváról szól.
A bemutató Haydn egyik legnagyobb sikerét hozta Bécsben, 1798-ban. Egyszerre volt igazi szakmai és közönségsiker. Érdekesség, hogy első Bécsen kívüli előadását 1800. március 8-án, Budán tartották Haydn vezényletével. A Kodály Filharmónia programjában most egy véletlen
Műsor: J. Haydn: A Teremtés Hob. XXI:2
Közeműködik: Szutrély Katalin, Kálmán László, Cser Krisztián - ének
Purcell Kórus, Kodály Filharmonikusok Debrecen
Ajánlatunk
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
A vágy villamosa Venekei Marianna első egészestés koreográfiája. Az évek óta dédelgetett terv Dés Lászlóval közös vállalkozásuk.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ajánló
Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból | Die Entführung aus dem Serail (The Abduction from the Seraglio) Daljáték két felvonásban,…
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Magyar legendára emlékezik a balettvilág 2014-ben hirtelen hunyt el Nagy Iván nemzetközi hírű balettművész, többszörös balettigazgató, aki visszavonulását követően állt…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



