Miklós Szinetár

Színházi, opera-, tévé- és filmrendező, forgatókönyvíró, Érdemes és Kiváló művész.

Huzella Elek irányítása alatt komponálni tanult, valamint énektanulmányokat folytatott Sallai József vezetésével. 1949–1952 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán tanult. 1953–1960 között a Budapesti Operettszínház rendezője, majd főrendezője, 1953–2004 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt. 1960–1962 között a budapesti Petőfi Színház művészeti vezetője. 1962–1971 között az MTV főrendezője, 1971–1974 között művészeti vezetője, 1974–1979 között művészeti igazgatója, 1979–1986 között elnökhelyettese, 1986–1990 között főrendezője.

1987–1990 között a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa. 1993–1996 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója, 1996–2001 között, valamint 2002–2005 között az Operaház főigazgatója. 2000 óta az Operaház örökös tagja. 2003 óta a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj Bizottságának tagja. 2004 óta professor emeritus. 2005 óta a Magyar Televízió főmunkatársa. 2007 óta a Tévés Művészek Társaságának elnöke. A Magyar Állami Operaház korábbi főigazgatója, a Magyar Televízió egykori elnökhelyettese.

Díjai:
Jászai Mari-díj (1956, 1961)
Érdemes művész (1967)
Kossuth-díj (1970)
Unda-díj (1970)
monte-carlói Arany Nimfa-díj (1970)
prágai tv-fesztivál legjobb rendezésért járó díja (1970)
Balázs Béla-díj (1974)
Kiváló művész (1978)
a moszkvai filmfesztivál Béke-díja (1979)
trieszti Ezüst Asteroid-díj (1980)
A Magyar Állami Operaház örökös tagja (2000)
Pro Urbe Budapest (2001)
Kálmán Imre-emlékplakett (2001)
A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003)
Új Múzsa-díj (2003)
Demény Pál-emlékérem (2005)
Radnóti Miklós antirasszista díj (2009)
Gundel művészeti díj (2009)
Hazám-díj (2011)
Prima díj (2012)
Budapest díszpolgára (2017)

Színházi rendezéseiből:
William Shakespeare: A windsori víg nők (1953)
Abba Kovner: Álruhás kisasszony (1954)
Fényes Szabolcs: Két szerelem (1954)
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (1954, 1961)
Kálmán Imre: A Montmartre-i ibolya (1955, 2005)
Huszka Jenő: Szabadság, szerelem (1955)
Sós György: Tékozló fiatalok (1956)
Vernon Beste: Egy amerikai Londonban (1956)
Kerekes János: Kard és szerelem (1957)
Kemény E. - Tabi L. - Erdődy J.: Valahol Délen Эгон Кемень: "Где-то на юге" - Szverdlovszki Zenés Komédia Színház, 1957. 06. 11.
Bertolt Brecht: Koldusopera (1958, 1960, 1987, 1997, 2011)
Tóth Miklós: Köztünk maradjon (1958)
William Somerset Maugham: A királyért (1958)
Auber: Fra Diavolo (1959, 1993)
Nestroy-Heltai Jenő: Lumpáciusz Vagabundusz avagy a három jómadár (1959)
Miljutyin: Nyugtalan boldogság (1959)
Kacsóh Pongrác: János vitéz (1959)
Jacques Offenbach: Szép Heléna (1959, 1994)
Gáspár Margit: Égiháború (1960)
Gioachino Rossini: Ory grófja (1960)
Mozart: Così fan tutte (Mind így csinálják) (1960, 1970, 1979, 1991)
Hubay Miklós: Egy szerelem három éjszakája (1961, 1970)
Kállai István: Az igazság házhoz jön (1961)
Mándy Iván: Mélyvíz (1961)
Shakespeare: Rómeó és Júlia (1962)
Petrovics Emil: C'est la guerre (1962)
Kozma József: Elektronikus szerelem (1963)
Shakespeare: Szentivánéji álom (1963)
Elbert-Mészöly: Legenda a dicsőséges feltámadásról úgy, amint azt a Szent Evangéliumokból összeszedegette és megverselte: Wilkowiecki Mikolaj páter czestochowai szerzetes barát, az Úrnak 1575. esztendejében (1964)
Luigi Pirandello: Az ember, az állat és az erény (1964)
Honegger: Johanna a máglyán (1964)
Gorkij: A nap fiai (1965, 1967)
Brecht: Ember, ember, egykutya (1965)
Max Frisch: Ha egyszer Hotz úr dühbe gurul (1965)
Offenbach: 66-os szám (1965)
Kodály Zoltán: Székelyfonó (1965)
Giacomo Puccini: Turandot (1965, 1974, 1989, 1991)
Kodály: Háry János (1966, 1969-1970)
Gounod: Faust (1966, 1969, 1984-1985)
Mozart: A varázsfuvola (1966)
Ifj. Johann Strauss: A denevér (1967, 2001-2002)
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (1967)
Giuseppe Verdi: Don Carlos (1967)
Erkel Ferenc: Bánk bán (1968)
Osztrovszkij: Jövedelmező állás (1968)
Muszorgszkij: Borisz Godunov (1971, 1999)
Erkel Ferenc: Hunyadi László (1972, 2003)
Henrik Ibsen: A nép ellensége (1972, 1978)
Beethoven: Fidelio (1975)
George Bernard Shaw: Szent Johanna (1975)
Kander-Ebb: Kabaré (1976-1977)
Madách Imre: Az ember tragédiája (1976)
Hernádi Gyula: Szép magyar komédia (1977)
Umberto Giordano: Andrea Chénier (1978)
Szophoklész: Antigoné (1979)
Molière: Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája (1980)
Székely János: Hugenották (1980)
Romhányi József: Eszterházi rögtönzés (1980)
Cimarosa: Il maestro di capella (1980)
Bizet: Carmen (1980, 1985, 2000)
Székely János: Protestánsok (1980)
Offenbach: Hoffmann meséi (1981)
Verdi: A trubadúr (1983)
Schiller: Don Carlos (1984)
Molière: Tartuffe (1984)
Pater-Kazimierz: Legenda a dicsőséges feltámadásról (1985)
Rossini: A sevillai borbély (1986, 2003)
Calderón de la Barca: Az élet álom (1986)
Schönberg: A nyomorultak (1987)
Mozart: Figaro házassága (1987)
Nagy Ignác: Tisztújítás (1989, 2001, 2007, 2009)
Richard Wagner: Tannhäuser (1990)
Ábrahám Pál: Viktória (1990)
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (1991)
Molière: Az úrhatnám polgár (1992)
Mascagni: Parasztbecsület (1994)
Leoncavallo: Bajazzók (1994)
Lehár Ferenc: A víg özvegy (1995, 2004)
Porter: Csókolj meg, Katám! (1996)
Verdi: Rigoletto (2005)
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára (2006)
Molnár Ferenc: A hattyú (2009)
Fall: Madame Pompadour (2010)
Verdi: Macbeth (2011)
Euripidész: Iphigeneia Auliszban (2012)

Tévéfilmek:
Éjszakai repülés :(1963)
Halálnak halálával (1969)
Az ember tragédiája (1969)
Igéző (1970)
Rózsa Sándor (1971)
Dosztojevszkij: A bűnös (1971)
Molière: Sganarelle, avagy a képzelt szarvak (1972)
Molière: Férjek iskolája (1972)
Aranyborjú (1974)
Dunakanyar (1974)
Trisztán (1975)
A kékszakállú herceg vára (1981)
Bánk bán
Liszt Ferenc (1982)
Johann Strauss: A denevér (1988)
A trónörökös (Der Kronprinz), magyar-osztrák-NSZK koprodukció (1989)
Fidelio (1991)
Cosi fan tutte (1998)

Mozifilmek:
Délibáb minden mennyiségben (1961)
Háry János (1965)
Baleset (1967)
Csárdáskirálynő (1971)
Zenés Tv Színház (1975–1984)
Az erőd (1978)

Könyvei:
Kalandjaim. Szubjektív dokumentumok; Magvető, Bp., 1988
Így kell ezt!... Vagy másképp. Szinetár Miklós elmondja életét Kozák Gyulának; Balassi, Bp., 2003
Röptében a világ körül; Helikon, Bp., 2003
Operán innen, operán túl. Tudósítások, levelek, beszélgetések; Editorial, Bp., 2007
Pályázat; Európa, Bp., 2012
A második pályázat; Európa, Bp., 2013
Senki többet? Pályázat harmadszor...; Európa, Bp., 2016
A nagyvadak érdekelnek. Beszélgetések Szinetár Miklóssal; riporter László Ferenc;

[Magyar Állami Operaház, Bp., 2017 (Az Operaház örökös tagjai)
88; Noran Libro Kft., Bp., 2020
88 és fél; Noran Libro Kft., Bp., 2021